2011. július 26., kedd

Nevek...

Tudom, hogy hülyeség ezen agyalgatni már most, de ez van... Főleg, annak ismeretében, hogy még ha döntenék is, abban a pillanatban valószínű eltántorodnék, mikor tényleg kéne A NÉV... :)

Ma reggel (hmm... 10:20 reggel van még? ;) ) feküdtem a hátamon, néztem a foltokat, amiket szemüveg nélkül látok, próbáltam kiosonni Danimanó mellől, ami persze nem sikerült, így csatlakozóra került a kis Drága (én háton, Dani lába a bal oldalamon, keresztben rajtam feküdt hason, és a jobb ciciből evett...), elmélkedtem... Hogy hogy is fogják hívni az elkövetkezendő gyerekeinket...

Előre szólok hogy nem született döntés... :)

Bár már éppen eldöntötem, hogy a következő kisfiú Marcell lesz (mert olyan szépen passzolna a Lillcus, Dancus-hoz a Marcus... :D), Marci cica, Marcell majom nem érdekel. Aztán rájöttem, hogy akkor a fiaim Dani és Marci lesz... És itt jön az a probléma, ami valósabb, mint a macska, meg a majom... Valamikor úgy 10-11 évvel ezelőtt, mikor még a gimis barátnő A Barátnő volt, megismertünk egy testvérpárt... Kicsapongó tinikoromnak itt nem állítanék inkább emléket, így nem mesélem el, hogy pontosan mi is történt (nem, semmi 4-es, vagy 3-as :)))) ), de a lényeg, hogy a Marci meg a Dani azok ŐK. És bár nem tartom velük a kapcsolatot, se a baráti társasággal, azért a közismert közösségi portálokon persze be vannak jelölve, és azt gondolom meglehetősen hülyén jönne ki, ha a fiaim Marci és Dani lenne... Ezt talán már csak azzal tudnám fokozni, ha a Lányaim meg Lilla és Ági, vagy Lilla és Reni... (Lilla osztálytársnőnek Ági meg Reni volt a nagy barátnője, és osztálytali már így is láttam mosolyokat a Lilla-névre... Pedig aztán AZ A Lilla soha eszembe se jutott névválasztáskor). Szóval nem lehet Marcim... :(
Aztán ugye van a Dávid név is... De azt meg nem lehet becézni... És nekem, aki egyik gyerekét sem szólítja szinte SOHA a rendes nevén (kivétel ez alól, mikor fegyelmezek... :D), nem túl szimpatikus... (egyébként meg, bár ez ebben az esetben tényleg nem tényező, olyat is "ismerek" ahol az ikrek voltak Dávid és Dániel... :D)
A Roland meg ugye sajnos még tavaly kiesett... :(
Szóval a leendő fiamnak-fiaimnak továbbra sincs neve... :(

A lányom(k)nak sincs... Bár ott legalább egy esélyes még van! De azt meg nem írom le, csak ha aktuális lesz, így is tudják már páran. :) A Lunát viszont kiejtettem. Túl mély, túl komoly/komor. Bár Luna Lovegood-ot továbbra is imádom, tündéri a kis elvont karaktere, úgyhogy lehet, mégis visszatérek erre a névre, majd ha aktuális lesz a dolog... :) Most még nem az, mielőtt bárki is azt gondolná... Bár tegnap elbőgtem magam a gyerekek "Szeretelek Tesó!"-videóján.......

1 megjegyzés:

  1. Na látom nekünk mindig egy rugóra jár az agyunk:D Én is neveken agyalok állandóan:D
    Kíváncsi leszek mi lesz majd nálatok a befutó,de szerintem,amiket írtál abból egyik sem.:)
    Én mindig olyan nevet keresek,amit nem lehet becézni és látod mégis ezerféleképp becézzük őket és mi is csak fegyelmezésnél szólítjuk az eredeti nevükön őket:D Úgyhogy tuti a Dávidnak is lenne becézése:D
    Luna nálam még mindig favorit:) Remélem azért még benn marad a kalapba:D

    VálaszTörlés